A koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzetben az egyik első kormányzati intézkedés a rendkívüli ítélkezési szünet elrendelése volt. A tárgyalásmentes időszakban a jogalkotó – szándékai szerint – megteremtette az eljárási cselekmények lebonyolításának olyan rendjét, amely az ügyek előrevitelét és az eljárási résztvevők egészséghez való jogának érvényesülését együttesen szolgálta. Ilyen, a veszélyhelyzet idejére irányadó speciális eljárási szabály volt a zárt tárgyalás elrendelésének az eddigieknél szélesebb körű lehetősége. A rendeleti jogalkotással párhuzamosan a bírósági vezetés új épülethasználati szabályokat vezetett be, amelyek korlátozták a bírósági épületekbe beengedhető személyek körét. Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy ezek a jogszabályok és intézkedések milyen hatással voltak a tisztességes eljáráshoz való jogra és annak egyik alapvető részjogosítványára,a nyilvános tárgyaláshoz való jogra.
Az In Medias Res folyóirat 2020/2. számában megjelent tanulmány másodközlése.