A C-146/23. és C-374/23. sz. egyesített ügyekben hozott ítéletében a Bíróság kifejtette a nemzeti bírák javadalmazásának meghatározására vonatkozó uniós jogi követelményeket.

Eszerint a javadalmazás meghatározására vonatkozó törvényben foglalt részletszabályoknak objektívnek, kiszámíthatónak, stabilnak és átláthatónak kell lenniük, hogy kizárják a jogalkotó és a végrehajtó hatalom bármely önkényes beavatkozását.

Ítéletében a Bíróság emlékeztetett arra, hogy az, hogy a bírák olyan javadalmazásban részesüljenek, amelynek szintje összhangban áll a feladataik jelentőségével, a függetlenségük lényegi biztosítékát alkotja. Következésképpen a javadalmazás meghatározására vonatkozó részletszabályok elfogadása során a tagállamok kötelesek tiszteletben tartani az uniós jogból eredő kötelezettségeiket.

A bírák javadalmazási szintjének kellően magasnak kell lennie, figyelembe véve az érintett tagállam gazdasági,
társadalmi és pénzügyi körülményeit, különösen az átlagbér tekintetében.

A bírák javadalmazásának meghatározására vonatkozó szabályoktól való eltéréseket olyan közérdekű céllal kell
igazolni, mint a túlzott költségvetési hiány megszüntetése. Főszabály szerint ezek az eltérések nem vonatkozhatnak kifejezetten a bírákra. Emellett az eltéréseknek a kitűzött cél eléréséhez szükségesnek, és azzal feltétlenül arányosnak kell lenniük. Ezen intézkedések alkalmazása ellenére, amelyek természetüknél fogva kivételesek és átmeneti jellegűek, a bírák javadalmazásának összhangban kell maradnia feladataik jelentőségével.

https://resiudicata.hu/wp-content/uploads/2025/02/cp250020hu.pdf