A Res Iudicata- Bírák a Társadalmi Tudatosságért Egyesület az elmúlt napokban megjelent közleményekkel kapcsolatban, amelyek egy konkrét büntetőügy miatt a magyar bírókról erősen negatív hangvételű kritikákat fogalmaznak meg, a következőket kívánja kifejezésre juttatni:
Az olasz sajtó és – egyesületünk számára különösen fájdalmas módon – több olasz bírói egyesület* a magyar bírák függetlenségét és európaiságát is megkérdőjelezve kritizálta azt, ahogyan az előkészítő ülésen az olasz állampolgárságú vádlott előállítása történt és sérelmezték, hogy a letartóztatásban lévő terheltet a média közvetítésével mindenki lábbilincsben, bűnözőként feltüntetve láthatta. Ezek a közlemények amellett, hogy megkérdőjelezik az ügyben eljáró bíró kollégánknak, és általában a magyar bírói karnak az alapvető emberi jogok iránti elkötelezettségét, kifejezetten arra szólították fel európai bírótársainkat, hogy a jövőben bojkottálják a Budapesten szervezett és a nemzetközi bíróképzést célzó rendezvényeket.
Különösen sértő számunkra, hogy a bírói egyesületek elismerten az olasz sajtóban megjelent, illetve az érintett családjától származó értesülések alapján alkotnak véleményt, és tényként fogadják el, hogy bíró kollégáik az Európai Unió valamely tagállamában olyan eljárásokban vesznek részt, amelyek súlyosan sértik az unió alapértékeit és az emberi jogokat. Ráadásul a kölcsönös bizalom elvét figyelmen kívül hagyva kérik számon kollégánkon a tisztességes eljárás követelményének és az ártatlanság vélelmének a tiszteletben tartását.
Meggyőződésünk, hogy ezek a kritikák jelentős részben a tények nem kellő mélységű ismeretéből erednek. Ellentétben a sajtóban megjelent olasz és magyar politikai nyilatkozatokkal, amelyek a felmerült problémákat kizárólag a bíróságra tartozó kérdésként tüntetik fel, a letartóztatásban lévő vádlottak bilincseléséről a 16/2014. (XII. 19.) IM rendelet alapján nem az ügyben eljáró bíró, hanem a végrehajtó hatalom irányítása alatt álló büntetésvégrehajtási szervezet határoz. A tárgyaláson a bírónak kizárólag arra van lehetősége, hogy a saját felelősségére elrendelje a kézibilincs levételét. A lábbilincs és egyéb kényszerítő eszköz használatáról azonban nem rendelkezhet.
Az eljáró bíró mérlegelheti, hogy a letartóztatott terhelt a büntetés-végrehajtási intézetből távmeghallgatás útján vegyen részt a tárgyaláson, de előkészítő ülésen ez nem rendelhető el a terhelt hozzájárulása nélkül.
Szeretnénk kiemelni, hogy a magyar büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény főszabályként biztosítja a tárgyalás nyilvánosságát és a törvény értelmében mindenkinek joga van ahhoz, hogy a bíróság tárgyalásáról a média útján tájékoztatást kapjon, ezért a nyilvános tárgyalásokon a sajtó képviselői is jelen lehetnek, arról tudósíthatnak. Az érintettek – beleértve a vádlottat is- személyiségi jogainak védelme érdekében azonban róluk kép- és hangfelvétel csak az engedélyükkel készíthető. Ha a sajtóban valamely vádlottat a képmása kitakarása nélkül mutatják, akkor vélelmezhető, hogy a bíró kérdésére ehhez hozzájárult. Ebből következően az, hogy a kéz- és lábbilincs használata mellett elővezetett vádlott képe megjelenik-e a médiában, elősorban a saját döntésén alapul.
A legnagyobb tiszteletben tartva az európai bírókollégák véleménynyilvánítási szabadságát, arra kérjük őket, hogy sommás ítéletalkotásukat megelőzően körültekintőbben tájékozódjanak!
Budapest, 2024. február 3.
GEBE Zoltán,
LACZÓ Adrienn,
MADARASI Anna
a Res Iudicata Egyesület Elnöksége
https://www.areadg.it/comunicato/in-solidarieta-di-ilaria-salis
